Energiabeszerzés és PPA-szerződések

Az energiabeszerzés azt a folyamatot jelenti, amelynek során egy vállalat – legyen az ipari nagyfogyasztó, vagy akár egy energiatudatos kis- és középvállalkozás, kereskedelmi lánc vagy önkormányzati intézmény – biztosítja a működéséhez szükséges villamos energia vagy földgáz mennyiségét. Jogi szempontból az energiabeszerzés középpontjában a beszerzési szerződés áll, amelynek tartalma jelentősen eltérhet attól függően, hogy a vállalat milyen beszerzési modellt választ.

A gyakorlatban a következő fő energiabeszerzési modellek terjedtek el:

• Egyéves vagy rövid távú kereskedelmi szerződés: a vállalat egy energiakereskedővel köt szerződést, jellemzően fix vagy indexált áron, meghatározott időtartamra.
• Portfólió alapú beszerzés: a vállalat energiaigényét több ütemben, több szerződéssel, a piaci árváltozásokhoz igazodva fedezi, csökkentve az árkockázatot.
• Tőzsdei és OTC (tőzsdén kívüli) ügyletek: nagyobb, kereskedési kapacitással rendelkező vállalatok közvetlenül a szervezett piacokon (például a HUPX-en) vagy tőzsdén kívüli ügyletek keretében szerzik be az energiát, míg a kisebb fogyasztók esetében szinte kizárólag OTC ügyletek keretében kerül erre sor.
• Hosszú távú PPA-szerződés: a vállalat közvetlenül egy megújuló energiát termelő projekttel köt többéves megállapodást, rögzített vagy indexált áron.

A megfelelő modell kiválasztása jogi és gazdasági szempontból egyaránt megalapozott döntést igényel, hiszen az egyes konstrukciók eltérő kockázatmegosztást, rugalmasságot és árstabilitást biztosítanak.

A PPA (Power Purchase Agreement), azaz villamosenergia-adásvételi megállapodás egy hosszú távú szerződéstípus, amelyben egy energiatermelő (jellemzően napelemes vagy szélerőműves projekt üzemeltetője) és egy vásárló – tipikusan ipari vagy kereskedelmi nagyfogyasztó – rögzíti gyakran már előre, a projekt megvalósításának előkészítő fázisában a projekt finanszírozására, az erőmű építésére, a megtermelt energia mennyiségére, árára és elszámolására vonatkozó feltételeket, jellemzően több éves, akár 10-15 éves időtávra.

A PPA-szerződések népszerűsége az elmúlt években jelentősen megnőtt Magyarországon is, elsősorban a megújuló energia projektek finanszírozásának biztosítása, valamint a nagyfogyasztók fenntarthatósági (ESG) céljainak teljesítése miatt.

• Fizikai elszámolású PPA: a termelő ténylegesen leszállítja a megtermelt energiát a vásárlónak, a hálózaton keresztül.
• Pénzügyi elszámolású (virtuális) PPA: a felek nem fizikai energiaszállításban, hanem a piaci ár és a szerződéses ár közötti különbözet elszámolásában állapodnak meg, miközben a termelő a piacon értékesíti az energiát.
• Fix áras PPA: a szerződéses ár a teljes futamidő alatt rögzített, ami mindkét fél számára kiszámíthatóságot biztosít.
• Indexált áras PPA: az ár valamilyen piaci indexhez vagy inflációhoz igazodik, rugalmasabb, de kevésbé kiszámítható árazást eredményezve.

A PPA-szerződések rendkívül komplex jogi dokumentumok, amelyek számos, gondos jogi átgondolást igénylő kérdést érintenek:

• az árazási és mennyiségi feltételek pontos meghatározása, ideértve a termelési ingadozások (időjárásfüggő termelés) kezelésének módját,
• a kockázatmegosztás a felek között – ki viseli a termelés elmaradásának, a hálózati korlátozásoknak vagy a piaci árváltozásoknak a kockázatát,
• a szerződés finanszírozhatósága, mivel a bankok és befektetők gyakran a PPA-szerződés stabilitásától teszik függővé egy projekt finanszírozását,
• az elszámolási és mérési kérdések összhangja a hálózati szabályzatokkal,
• a szerződés és az esetleges állami támogatási rendszer (KÁT/METÁR) közötti viszony, mivel egy termelő ugyanazon a mennyiségen nem részesülhet egyszerre állami támogatásban és piaci PPA-bevételben,
• a szerződés felmondási és szankciós szabályai, amelyek hosszú távú megállapodás esetén különösen nagy jelentőséggel bírnak.

Az ipari és kereskedelmi vállalatok számára (akár már az energiatudatos kis- és középvállalkozások szintjén is) az energiabeszerzés nem egyszeri szerződéskötést, hanem folyamatos stratégiai tervezést igényel. Ennek keretében célszerű:

• rendszeresen felülvizsgálni a fennálló beszerzési szerződéseket és azok lejárati ütemezését,
• felmérni, hogy a vállalat számára a portfólió alapú beszerzés, a tőzsdei kereskedés vagy a PPA-szerződés jelenti-e a legkedvezőbb megoldást,
• kialakítani egy árkockázat-kezelési politikát, amely meghatározza, milyen mértékben vállalható fix, illetve indexált árazás,
• figyelemmel kísérni a piaci és szabályozási változásokat, amelyek befolyásolhatják a beszerzési döntéseket,
• megfontolni és megvizsgálni aggregátorközösséghez való csatlakozás lehetőségét.

Az energiatudatos vállalatok energiabeszerzése tenderes eljárás keretében történik. Ilyenkor a jogi tanácsadás kiterjed az ajánlati dokumentáció összeállítására, a szerződéses feltételek kialakítására, valamint annak biztosítására, hogy az eljárás megfeleljen az energiajogi szabályozásnak.

A fizikai elszámolású PPA esetén a termelő ténylegesen leszállítja az energiát a vásárlónak, míg a pénzügyi (virtuális) PPA esetén a felek csak a piaci ár és a szerződéses ár közötti különbözetet számolják el, a termelő pedig a nyílt piacon értékesíti az energiát.

A PPA-szerződés hosszú távú árstabilitást biztosít, és lehetővé teszi a vállalat számára, hogy igazolja megújuló energia felhasználását – ez különösen fontos a fenntarthatósági (ESG) célok teljesítéséhez.

Kiemelten fontos az árazási mechanizmus, a termelési ingadozás kezelése, a szerződés felmondási feltételei, valamint az, hogy a szerződés összhangban legyen az esetleges állami támogatási rendszerrel.

Célszerű a beszerzési szerződések lejárata előtt kellő idővel, valamint jelentős piaci vagy szabályozási változás esetén felülvizsgálni a stratégiát, hogy a vállalat időben tudjon reagálni a kedvezőbb beszerzési lehetőségekre.

Gyakori tévhit, hogy a fogyasztó csupán egy energiakereskedőtől vásárolhat energiát. Ez azonban általában az egyetemes szolgáltatás esetében igaz, az üzleti tevékenységet folytató nem lakossági fogyasztók (a vállalkozások) szabadon köthetnek energiaellátási szerződést bármely, a MEKH által vezetett nyilvántartásban szereplő energiakereskedővel.

Általánosságban az energiaárak valóban emelkednek, azonban mind a villamos áram, mind a földgáz tőzsdei termékek, így az áruk változik. Az energiaárak óriási ingadozása követeztében egy kedvezőtlen árszint mellett kötött fix árazású szerződés esetében érdemes megvizsgálni akár a szerződés energiakereskedővel való újratárgyalásának, megújításának vagy akár a felmondásának és a kereskedőváltásnak is a lehetőségét.