Egy ügyvédi praxis indulásakor természetes kérdés, hogy mivel foglalkozik az ügyvéd. Milyen jogterületeken vállal megbízásokat, milyen ügyekben lehet hozzá fordulni, milyen szolgáltatásokat nyújt.
Számunkra azonban legalább ilyen fontos kérdés az is, hogyan gondolkodunk az ügyvédi munkáról.
Természetesen a klasszikus ügyvédi praxishoz tartozó feladatok nálunk is ugyanúgy jelen vannak. Szerződéseket készítünk és véleményezünk, jogi állásfoglalásokat adunk, közreműködünk hatósági és bírósági ügyekben, képviseljük ügyfeleinket, és segítünk eligazodni a vállalkozás működését érintő szabályozási kérdésekben.
Mindez azonban számunkra az ügyvédi munka alapja, nem pedig a teljes tartalma.
Praxisunk mögött olyan szakmai életút és tapasztalat áll, amelyben a jogot több, egymástól lényegesen eltérő szerepből is lehetőségünk volt megismerni. Láttuk a szabályozás kialakításának folyamatát, dolgoztunk a jogalkalmazás és a hatósági működés oldalán, vállalati környezetben, valamint foglalkoztunk vezetői és szervezeti kérdésekkel is. Ennek következtében ugyanazt a problémát nem kizárólag jogi kérdésként közelítjük meg.
Mert egy vállalkozás életében a jogi kérdés ritkán csak jogkérdés.
A jog ott van a vállalkozás mindennapi döntéseiben
Egy vállalkozás vezetője jellemzően nem úgy kezdi a napját, hogy jogi problémákat keres.
Ügyfelekkel, munkavállalókkal, beszállítókkal, beruházásokkal, költségekkel, szerződésekkel, határidőkkel és piaci változásokkal foglalkozik. Döntéseket hoz arról, hogyan működjön tovább a vállalkozás, milyen új kapcsolatokat építsen, milyen kötelezettségeket vállaljon, hogyan reagáljon egy megváltozott környezetre.
A jog ezekben a helyzetekben sokszor nem különálló területként jelenik meg. A jog a döntés egyik kerete.
Egy új üzleti kapcsolat mögött szerződéses struktúra áll. Egy vezetői döntésnek munkajogi következménye lehet. Egy piaci együttműködés versenyjogi kérdéseket vethet fel. Egy energetikai beruházás vagy beszerzés mögött összetett szabályozási környezet húzódhat meg. Egy hatósági megkeresés pedig akár a vállalkozás addigi működésének felülvizsgálatát is szükségessé teheti.
Ezért tartjuk fontosnak, hogy a jogi tanácsadás ne kizárólag akkor kapcsolódjon be a vállalkozás életébe, amikor már létrejött a szerződés, megszületett a döntés vagy kialakult a probléma.
A jó időben feltett jogi kérdés ugyanis gyakran egészen más lehetőségeket nyit meg, mint a már kialakult helyzet utólagos kezelése.
Nem mindig az a probléma, hogy valaki nem ismeri a szabályt
A vállalati környezetben végzett munkánk során újra és újra azt tapasztaltuk, hogy a döntési helyzetek egyik legnagyobb nehézsége nem feltétlenül a jogszabályok ismeretének hiánya.
Egy vállalkozás vezetőjétől nem is várható el, hogy valamennyi, működését érintő jogszabályt részleteiben ismerjen.
A valódi probléma sok esetben korábban kezdődik: a döntéshozó nem tudja, hogy az adott helyzetben milyen jogi lehetőségei vannak.
Ha egy vezető úgy gondolja, hogy egy problémára csak egyetlen megoldás létezik, akkor értelemszerűen abból az egy megoldásból fog kiindulni. Ha nem tudja, hogy egy szerződéses kapcsolat más struktúrában is kialakítható, hogy egy munkajogi helyzet többféleképpen kezelhető, vagy hogy egy szabályozási előírás teljesítésére több jogszerű konstrukció létezik, akkor ezek a lehetőségek a döntés során fel sem merülnek.
Ilyenkor jellemzően olyan döntés születik, amelyet nem a rendelkezésre álló mozgástér ismeretében hoztak meg.
Ebben látjuk a jogi tanácsadó egyik fontos szerepét.
Nem abban, hogy az ügyfél helyett eldöntse, üzletileg melyik megoldást válassza. Ez a vállalkozás vezetésének feladata és felelőssége. Hanem abban, hogy megmutassa: az adott cél eléréséhez milyen jogilag járható utak léteznek, hol vannak ezek határai, és milyen jogi következményekkel kell számolni.
A klasszikus ügyvédi munka mindennek az alapja
Mindez nem jelenti azt, hogy másként tekintenénk az ügyvédi hivatás hagyományos feladataira. Éppen ellenkezőleg.
Egy pontosan megszerkesztett szerződés, egy kellően megalapozott jogi vélemény, egy következetesen felépített bírósági vagy hatósági beadvány továbbra is a minőségi ügyvédi munkánk alapja.
A kettőnek együtt kell működnie
Számunkra éppen ez jelenti a praxis egyik meghatározó gondolatát. A klasszikus ügyvédi feladatot igyekszünk abban a tágabb összefüggésben elvégezni, amelyben annak eredménye az ügyfél számára ténylegesen jelentőséggel bír.
Egy szerződésnél ezért nemcsak az a kérdés, hogy jogilag megfelelő-e a szöveg, hanem az is, hogy a szerződés valóban azt a kapcsolatot és olyan módon rendezi-e, ahogyan azt a felek kialakítani kívánják.
Egy munkajogi kérdésnél nemcsak az alkalmazandó jogszabályt kell azonosítani, hanem érteni kell a döntés szervezeti környezetét is.
Egy szabályozási változásnál pedig nem elegendő megállapítani, hogy mi módosult a jogszabályban. A vállalkozás szempontjából az a lényeges, hogy a változás érinti-e a működését, és ha igen, hol és milyen módon szükséges reagálnia.
A szemléletünket a szakmai utunk alakította
Ez a megközelítés nem elméleti koncepcióként született.
A praxis mögött álló szakmai tapasztalat jelentős része olyan környezetben alakult ki, ahol ugyanazt a jogot egészen eltérő nézőpontokból kellett értelmezni.
A gazdasági jogalkotásban végzett munka során nemcsak a hatályos rendelkezések alkalmazásával találkoztunk, hanem azzal a folyamattal is, amelyben egy szabályozási probléma felismeréséből normaszöveg, majd alkalmazandó jog lesz. A hatósági tapasztalat ehhez a jogalkalmazói perspektívát tette hozzá: azt, hogyan jelenik meg a szabályozás konkrét eljárásokban és döntésekben.
A vállalati környezet egészen más oldalát mutatta meg ugyanezeknek a kérdéseknek. Ott a jog már nem önmagában áll, hanem a napi működéshez, szerződésekhez, projektekhez, energetikai és műszaki kérdésekhez, munkavállalókhoz és vezetői döntésekhez kapcsolódik. A vezetői és humánstratégiai tapasztalat pedig azt tette világossá, hogy egy jogilag helyes döntés végrehajthatósága és szervezeti következményei sem hagyhatók figyelmen kívül.
Ezek a területek ma már nem különálló szakmai állomások számunkra. Együttesen határozzák meg azt, ahogyan egy helyzetet megközelítünk.
Különösen fontos ez a szabályozott piacokon
Vannak olyan gazdasági területek, ahol a jogi környezet változása közvetlenül képes átalakítani a vállalkozások működési feltételeit.
Az energetika ennek talán az egyik legjobb példája.
Az energetikai szabályozás változásai szerződéses kapcsolatokat, beruházási döntéseket, beszerzési konstrukciókat, költségeket és működési folyamatokat egyaránt érinthetnek. Itt különösen jól látható, miért kevés önmagában annak ismerete, hogy „mit mond a jogszabály”.
A vállalkozás számára az a kérdés, hogy mit jelent mindez az ő működésében.
Ugyanez a gondolkodás jelenik meg a versenyjogi, munkajogi vagy hatósági ügyekben is. A jogszabály minden esetben kiindulópont, de az ügyfél számára annak gyakorlati jelentősége a meghatározó.
Ezért törekszünk arra, hogy a szabályozási változásokat ne elszigetelt rendelkezésekként kezeljük, hanem felismerjük azokat a pontokat, ahol azok a vállalkozás meglévő működésével találkoznak.
Nem minden kérdésből kell jogi problémának lennie
Az ügyvédi munkáról sokszor természetes módon a jogviták, bírósági és hatósági eljárások vagy már kialakult konfliktusok jutnak eszünkbe.
Ezek kezelése továbbra is fontos része a munkánknak.
Ugyanakkor azt tartjuk igazán értékes együttműködésnek, amikor egy ügyfél nemcsak akkor fordul ügyvédhez, amikor már meg kell oldani egy problémát, hanem akkor is, amikor egy jelentősebb döntés előtt szeretné megérteni annak jogi kereteit.
Nem gondoljuk, hogy minden üzleti döntéshez ügyvédre van szükség. Azt viszont igen, hogy fel kell tudni ismerni azokat a döntési pontokat, ahol a jog időben történő bevonása valódi jelentőséggel bírhat.
Sok későbbi vita, bizonytalanság vagy szükségtelen kötöttség ugyanis nem azért alakul ki, mert valaki megsértette a jogot, hanem azért, mert egy korábbi döntésnél nem merült fel minden jogilag releváns szempont.
Erre építjük a praxisunkat
Olyan ügyvédi praxist építünk, amelyben a klasszikus ügyvédi szakértelem és a vállalati működés ismerete nem két külön világ.
Szerződést készítünk, jogi véleményt adunk, képviselünk, tárgyalunk és eljárunk ügyfeleink érdekében. Ezek az ügyvédi munka nélkülözhetetlen részei.
Amikor viszont lehetőség van rá, ennél egy lépéssel korábban bekapcsolódunk.
Megérteni, hogy az ügyfél mit kíván elérni. Felismerni, hogy az adott döntés mely pontjain válik relevánssá a jog. Megmutatni azokat a megoldásokat, amelyek jogilag rendelkezésre állnak. És ezt követően precízen kialakítani azt a jogi keretet, amely a választott megoldáshoz szükséges.
Nem azért, hogy az ügyfél helyett vezessük a vállalkozását.
Hanem azért, hogy amikor ő dönt a vállalkozásáról, ismerje azt a jogi környezetet és azokat a lehetőségeket, amelyek között dönthet.
Számunkra az ügyvédi munka nem ér véget a jogi válasz megtalálásánál. Ott kezd igazán értéket teremteni, amikor a megfelelő jogi válasz a megfelelő üzleti helyzetben, megfelelő időben áll az ügyfél rendelkezésére.